Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker szerint ha Nagy-Britannia valamikor a jövőben meggondolná magát, és szeretne ismét belépni az Európai Unióba, az EU minden bizonnyal visszafogadná.
A brit EU-tagság pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnik meg.
Juncker, aki a Brexit-tárgyalások idején volt az Európai Bizottság elnöke, a BBC televíziónak Nagy-Britannia távozása alkalmából adott, csütörtökön sugárzott interjúban kijelentette: nem tudja megmondani, hogy felmerülhet-e lehetőségként Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az EU-hoz. Lehet, hogy 20 vagy 30 év múlva a britek újragondolják a kilépésről hozott döntésüket, de “ki tudhatná előre, hogy merre fejlődik a világ a következő évtizedekben” – mondta a volt bizottsági elnök.
Juncker ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a helyzet valamikor úgy hozza, hogy Nagy-Britannia “ismét megjelenik az Európai Unió kapujában, ki lenne az, aki ezt a kaput zárva tarthatná előtte?”
Hozzátette: a briteknek és az EU-nak is jobb, “ha sorainkban tudhatjuk Nagy-Britanniát”.
Ugyanennek a véleményének adott hangot nemrégiben Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
Timmermans a The Guardian című baloldali brit napilap karácsonyi kiadásában megjelent személyes hangvételű cikkében úgy fogalmazott: szomorú, hogy az európai család egyik tagja a kapcsolatok megszakítására készül, vígasszal tölti el ugyanakkor az a gondolat, hogy a családi kapcsolatokat igazából soha nem lehet elvágni.
Hozzátette, hogy az Európai Unió bármikor ismét szívesen látja tagjai körében Nagy-Britanniát.
Jean-Claude Juncker a BBC televízió csütörtöki műsorának adott interjúban – arra kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e Nagy-Britannia visszatérését az Európai Unióba még az ő életében – kitérően csak annyit mondott: ez “attól függ, hogy meddig élek”.
Az Európai Bizottság volt elnöke ugyanakkor alig burkolt utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia a Brexit után nem számíthat olyan szabadkereskedelmi megállapodásra az EU-val, amely kiterjed a pénzügyi szolgáltatásokra is.
London a pénteki kilépés pillanatában kezdődő, alapesetben 11 hónapig tartó átmeneti időszakban széles körű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val.
Juncker azonban a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette: az EU meglepetéssel értesült arról, hogy brit kormányilletékesek szerint Nagy-Britanniának szabad hozzáférést kell biztosítani az európai pénzügyi szolgáltatások piacához. “Miért kellene? Ha (Nagy-Britannia) nem lesz részese (az EU) vámuniójának és egységes belső piacának, akkor miért követeli, hogy a londoni Citynek ugyanolyan jogosultságai legyenek, mint más európai pénzügyi központoknak?” – kérdezte az Európai Bizottság volt vezetője.
A londoni Cityben honos nagy pénzügyi szolgáltató cégek a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy átfogó kétoldalú megállapodás nélkül elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.
A City kilátásait terhelő Brexit-kockázatokról nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak részletes forgatókönyveket dolgoztak ki.
Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint például a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban megállapodás híján 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (15 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.
Arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya Boris Johnson brit miniszterelnökkel – akit a Brexitről döntő népszavazás kampányában hazugságokkal vádolt -, Juncker úgy válaszolt, hogy a kampány idején nem kedvelte, miniszterelnökként és magánemberként már kedveli Johnsont. “Nem azt mondtam, hogy száz százalékig hazudott, csak azt, hogy néha hazugságokhoz is folyamodott” – tette hozzá.
