Egy-egy denevér egyetlen éjszaka alatt akár testsúlyát többszörösen is meghaladó mennyiségű szúnyogot képes elfogyasztani.
A városban (is) élő állatok közül sok kedves az emberek számára, azonban szép számmal akadnak – elsősorban az ismerethiány és a berögzült tévhitek miatt – úgynevezett „nemszeretem” állatok. Ezek közé tartoznak a denevérek is.
– Az ősz, és ezzel a denevérek párzási időszakának közeledtével megszaporodnak a velük kapcsolatos „problémák” – mondta Kozák Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi adjunktusa, aki munkatársaival együtt a denevérek városi állományainak kutatásával, védelmével is foglalkozik.
– Éjszakai életmódjuk, az emlősök között egyedülálló, és sok madarat is megszégyenítően akrobatikus repülni tudásuk, teljes sötétségbeli tájékozódó képességük, élőhely-választásuk (barlangok, sötét pincék, bányavágatok, stb.) miatt ezeket az állatokat babonás félelem, a tévhitek sokasága lengte körül, melyek közül sok sztereotípia még ma is él az emberekben.
Az Európában honos 52 denevérfajból hazánkban 28 fordul elő, azonban csak néhány van, amelyik jelentős számban jelenik meg a közvetlen emberi környezetben. Az épületlakó fajok esetén elsősorban az úgynevezett szülő kolóniákkal találkozhatunk templomok tornyaiban és padlástereiben, elhagyatott épületek padlásán, pincékben, vagy a panelépületek réseiben. Élőhelyük elvesztése, és egyéb emberi negatív hatások miatt valamennyi hazai denevérfaj veszélyeztetettnek tekinthető, és emiatt természetvédelmi oltalom alatt áll – hívta fel a figyelmet a szakember.
– Nagyvárosi környezetben, lakótelepeinken elsősorban a rőt koraidenevérrel és a törpedenevérekkel találkozhatunk nagyobb számban. A törpedenevérek – nevük nem véletlen, mindössze akkorák, hogy egy gyufásdobozban akár kettő is elfér – ilyenkor csapatostól jelenhetnek meg elhagyatott, vagy annak vélt épületekben. Például néhány éve az egyetemi kollégiumok egyikét „lepték el” százasával a törpedenevérek, amelyek a lámpatestekben, a poroltó mögötti résekben, a függönyhajtásokban és hasonló helyeken próbálták meg nyugodtan eltölteni a nappali időszakot. Ilyenkor, akárcsak a nyári estéken a szobákban világító lámpák fényére gyűlő rovarok után a lakásba tévedő denevérek esetén is, a legegyszerűbb teendő az ablak nyitva tartásával a szabad kijutás biztosítása, majd a türelmes várakozás. A denevérek a nyugodt, sötét helyeket kedvelik, ahol rendszeres mozgás, zavarás van, onnan önként távoznak – magyarázta az adjunktus.
– Kicsit hosszabban okozhatnak kellemetlenséget a rőt koraidenevérek. Ez a faj előszeretettel foglalja el a panelépületek szigetelésének kikopása által keletkező falbeli üregeket, ahol egész évben megtalálható. Bár a denevérek az emberi fül számára érzékelhetetlen ultrahangokkal tájékozódnak, aszociális hangjaik számunkra is hallhatóak. A rőt koraidenevérek pedig tényleg hangosak tudnak lenni, civódásuk különösen az őszi párzási időszakban hívja fel rájuk a figyelmet.
A hangos időszak elviselésénél gondoljanak arra, hogy ezek a kizárólag rovarevő élőlények mennyi éjszakai rovartól „mentesítik” lakásuk környékét. Egy-egy denevér egyetlen éjszaka alatt akár testsúlyát többszörösen is meghaladó mennyiségű szúnyogot képes elfogyasztani, ami a vegyszerezéssel ellentétben eme vérszívók elleni tökéletes biológiai védekezésnek minősíthető – jegyezte meg Kozák Lajos.
unideb.hu
