A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa 2018.04.19-én 11 órától
a következő ügyet tárgyalja.
Határozat hirdetés.
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2017 júliusában B. Zsuzsanna I.r.
és D. Andrea II.r. vádlottat csalás, társtettesként elkövetett adócsalás bűntette,
pénzmosás, közokirat-hamisítás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt
10-10 év fegyházbüntetésre és 10-10 év közügyektől eltiltásra ítélte. K. Miklós
III.r. vádlott 9 év fegyházbüntetést kapott és 10 évre eltiltotta a bíróság a
közügyek gyakorlásától. Feltételes szabadságra egyikük sem bocsátható. A
Debreceni Törvényszék emellett az első három vádlott vagyonának terhére
fejenként 115 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. Az ügy többi 27
vádlottját is elmarasztalta a bíróság: csalás, adócsalás és közokirat-hamisítás
miatt. 19 vádlott 1-2 év közötti börtönt kapott, 2-4 év próbaidőre felfüggesztve,
5 vádlottat a bíróság 1 év próbára bocsátott. Az ügyben érintett 3 ügyvédnek –
közokirat-hamisítás vétsége miatt 450 ezer és 900 ezer forint közötti
pénzbüntetést kell fizetniük. Az ítélet ellen az ügyész XXVIII.r. vádlott terhére
súlyosításért fellebbezett. I., II., III., IV., V., XII., XV., XVII., XIX., XXV.,
XXVI. r. vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által
megállapított tényállás szerint, az ügy I., II., és III.r. vádlottja alkotta azt a
„hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportot”, amely 5 bank
sérelmére félmilliárd forint értékben vett fel hitelt, valós tevékenységet nem
folytató cégek nevében 2005 és 2011 között. A félmilliárd forintból 110 millió
forint felvétele végül elmaradt, 400 millió forint azonban a vádlottakhoz került.
Az I. és III.r vádlott korábban kollégák voltak, 2005-ben csatlakozott hozzájuk
II.r. vádlott Debrecenben. Könyvelőirodájukban a könyvviteli rész felelőse I.r.
vádlott volt, a hitelintézetekkel II.r. vádlott tartotta a kapcsolatot, III.r. vádlott
pedig a csalásokhoz tartozó informatikai feladatokat látta el. Az irodában a
vádlottakhoz köthető ügyfelek neve alatt futó gazdasági társaságoknak is
könyveltek, akik jellemzően befolyásolható, kevésbé iskolázott, vagyontalan
emberek voltak. A cégek révén ismert hazai és nemzetközi pénzintézetektől
vettek fel kölcsönöket. A bankokat hamis számlákkal, meghamisított banki
igazolásokkal, valótlan mérlegadatokkal, eredmény-kimutatásokkal, fiktív
főkönyvi adatokkal tévesztették meg, azt a látszatot keltve, hogy az érintett
cégek megfelelnek az elvárásoknak. A cégek körbeszámláztak, pénzforgalmukat
valós gazdasági események nélkül sokszor 200 millió forint fölé duzzasztották,
hogy megalapozzák hitelképességüket. A bankok részben a Széchenyi Kártya
konstrukcióban, illetve más vállalati hitel formájában nyújtottak kölcsönöket. A
beszámolókat egy könyvvizsgáló úgy záradékolta, hogy nem győződött meg a
valódi adatokról, a három ügyvéd pedig közreműködött abban, hogy az ügyvezetők fiktív adásvételi szerződésekkel igazolják a kezességhez szükséges
ingatlantulajdoni hányadokat.
