Az uniós ügynökségek egyre fontosabb szerepet töltenek be az Unióban, de az uniós polgárok szolgálatában tanúsított eredményességük alaposabb értékelésre szorul. Ez a következtetés áll az Európai Számvevőszék által ma közzétett jelentésben. A Számvevőszék két kivétellel az összes uniós ügynökség 2019. évi beszámolóját megbízhatónak találta, és megerősítette, hogy folytatódnak az előző évek jelentéseiben feltárt pozitív tendenciák. Idén első alkalommal a Számvevőszék azt is megvizsgálta, mennyire segíti az Unió az ügynökségeket abban, hogy azok a közjó érdekében sikerrel meg tudják valósítani az uniós szakpolitikákat. A számvevők szerint fokozni kellene a hálózatépítést és az együttműködést, valamint nagyobb rugalmasságra lenne szükség az ügynökségek kialakítása, működése és esetleges felszámolása kapcsán.
Az uniós ügynökségek egyre fontosabb szerepet töltenek be az Unióban, de az uniós polgárok szolgálatában tanúsított eredményességük alaposabb értékelésre szorul. Ez a következtetés áll az Európai Számvevőszék által ma közzétett jelentésben. A Számvevőszék két kivétellel az összes uniós ügynökség 2019. évi beszámolóját megbízhatónak találta, és megerősítette, hogy folytatódnak az előző évek jelentéseiben feltárt pozitív tendenciák. Idén első alkalommal a Számvevőszék azt is megvizsgálta, mennyire segíti az Unió az ügynökségeket abban, hogy azok a közjó érdekében sikerrel meg tudják valósítani az uniós szakpolitikákat. A számvevők szerint fokozni kellene a hálózatépítést és az együttműködést, valamint nagyobb rugalmasságra lenne szükség az ügynökségek kialakítása, működése és esetleges felszámolása kapcsán.
„Mint minden évben, idén is megvizsgáltuk valamennyi uniós ügynökség pénzgazdálkodását, és kielégítőnek találtuk beszámolóikat – jelentette ki Alex Brenninkmeijer, a jelentésekért felelős számvevőszéki tag. – Idén első alkalommal azt is értékeltük, mennyiben járulnak hozzá az ügynökségek összességében az uniós szakpolitikák megvalósításához és a polgárok érdekét szolgáló együttműködéshez. Szakértői és hálózatépítési központként betöltött szerepük kiteljesítése érdekében javasoljuk az ügynökségek közötti együttműködés megerősítését.”
Pénzgazdálkodás. A számvevők összességében megerősítették a pozitív eredményeket, amelyekről az előző években beszámoltak. Mind a 41 ellenőrzött ügynökség 2019. évi beszámolójáról hitelesítő ellenőri véleményt adtak ki, azaz úgy ítélték meg, hogy azok híven és a pénzügyi szabályoknak megfelelően tükrözik az ügynökségek pénzügyi helyzetét, műveleteit és pénzforgalmát. Az ügynökségek bevételi és kifizetési műveleteinek jogszerűsége és szabályszerűsége kapcsán is alig találtak kívánnivalót – mindössze az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kifizetéseivel kapcsolatban tártak fel néhány problémát. A számvevők hangsúlyozzák, hogy az ügynökségeknek tovább kell javítaniuk pénzgazdálkodásukat, amihez többek között a közbeszerzésekre, az összeférhetetlenséggel járó esetekre és a munkaerő-felvételi eljárásokra kell kiemelt figyelmet fordítaniuk.
Teljesítmény. Miután a múltban főként az egyes ügynökségek teljesítményére összpontosított, a Számvevőszék most azonosított két olyan kritériumot, amelyet minden uniós ügynökségnek szem előtt kell tartania az uniós szakpolitikák eredményesebb szolgálatához.
A számvevők először is azt vizsgálták meg, elég rugalmas-e az ügynökségek életciklusa ahhoz, hogy a változó globális körülmények között is megfelelően tudják szolgálni az adott uniós szakpolitikát és az uniós együttműködés ügyét. E tekintetben megállapították, hogy az ügynökségek létrehozása, működése és – szükség esetén – felszámolása nem történik kellő rugalmassággal. Egyes szakpolitikai területekkel több ügynökség is foglalkozik, ami átfedésekhez vezethet azok megbízatása, illetve tevékenységei között.
Másrészt a számvevők megvizsgálták, hogy az ügynökségek mennyiben működtek az uniós szakpolitikák végrehajtásának szakértői és hálózatépítési központjaiként, és megállapították, hogy ez a potenciáljuk részben kiaknázatlan marad. Egyes ügynökségeknél a számvevők túl bonyolult vagy nem kielégítő irányítási struktúrát találtak. Bizonyos ügynökségeknek például igen nagy az irányítótestülete, ami esetenként a döntéshozatali képesség csorbulásával és jelentős igazgatási költségekkel járhat. Ezenfelül az irányítótestületek összetétele lehetővé teszi ugyan számos tagállami szempont figyelembevételét, azt azonban nem garantálja, hogy a tagállamok elkötelezettek lesznek a döntések mellett.
Az ellenőrzés eredményei arra is rámutatnak, hogy egyes ügynökségek jobban el tudnák látni szerepüket, ha ehhez több támogatást kapnának a tagállamoktól, az ipartól, a Bizottságtól, illetve más ügynökségektől. Végezetül a számvevők megállapítása szerint az ügynökségek ugyan érdemben segítik az uniós szakpolitikákat és együttműködést, de azt nem mérik egyértelműen, hogy mennyiben, és minderről a polgárok sem kapnak tájékoztatást. Az ügynökségek nemzetközi láthatósága sem kielégítő, bár egyes területeken (például a repülés és az igazságügyi együttműködés terén) akadnak biztató eredmények.
A számvevők felhívják a figyelmet néhány olyan kockázatra is (egyes esetekben például az emberi és pénzügyi erőforrások elégtelenségére), amelyek pénzügyi szempontból és a teljesítményt illetően is következményekkel járhatnak. Egyes ügynökségek túlzottan függnek külső vállalkozóiktól bizonyos kulcsfontosságú funkciók tekintetében, ami a közbeszerzés kapcsán szokásos kockázatokkal járhat. Mások – szabályozási vagy szervezeti okoknál fogva – nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy munkaprogramjukat vagy költségvetésüket a gyorsan változó környezethez tudják igazítani. Végül míg egyes ügynökségek tartósan alulfinanszírozottak, addig mások nem is tudják maradéktalanul felhasználni éves költségvetésüket.
A számvevők a következő általános ajánlásokat teszik a Bizottságnak és az ügynökségeknek:
- mérjék fel gondosabban, hogy az ügynökségek működése mennyire mutatkozik koherensnek életciklusuk során, és igazítsák ehhez a forrásokat;
- mérjék fel, hogy az irányítás terén vannak-e hatékonysági problémák, valamint javítsák az elszámoltathatóságot és a teljesítménybeszámolást, hogy az ne csak az ügynökségek tevékenységeire összpontosítson, hanem arra is, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá a szakpolitikák végrehajtásához;
- segítsék elő az ügynökségek azon törekvését, hogy teljes értékű szakértői és hálózatépítési központokként működjenek saját szakpolitikai területeiken.
Háttérinformációk
Az uniós ügynökségek irányítási struktúrája, megbízatása és feladatai eltérőek, mivel az Unió az évek során számos ügynökséget hozott létre különféle típusú kihívások kezelésére. Az ügynökségek többségét teljes egészében az uniós költségvetésből finanszírozzák, és pénzgazdálkodásuk átláthatósága érdekében az Európai Számvevőszék ellenőrzi éves beszámolóikat. Amint azonban a Számvevőszék az egyes ügynökségek korábbi teljesítmény-ellenőrzései során már több ízben szóvá tette, azt nehezebb értékelni, hogy milyen jól teljesítik az ügynökségek a küldetésüket. A számvevők az évek során ismételten hangsúlyozták: javítani kell az ügynökségek irányítását, elszámoltathatóságát és teljesítménybeszámolását. Idén első alkalommal a Számvevőszék az uniós ügynökségek pénzgazdálkodásáról készített éves jelentéseihez egy átfogó elemzést is csatolt arról, hogy azok milyen körülmények között végzik munkájukat az Unió, a tagállamok és a nagyközönség szolgálatában.
„A 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unió ügynökségeiről” című dokumentum, az egyes ügynökségekre vonatkozó részletes megbízhatósági nyilatkozatok és „Az uniós ügynökségek jövője – A nagyobb rugalmasság és a szorosabb együttműködés lehetőségei” című, 22/2020. sz. különjelentés 23 uniós nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján (eca.europa.eu). A COVID-19 világjárvány kapcsán hozott számvevőszéki intézkedésekről itt találhat információt.
