Nemzeti helyreállítási tervek: történelmi esély a hosszú távon fenntartható növekedésre

Európa
  • A célkeresztben a zöld és a digitális átállás
  • A forrásokat igazságosan, a jövő generációit szem előtt tartva kell elosztani az ágazatok és a társadalmak között
  • A Bizottság ne tegyen olyan politikai engedményeket, amelyek fellazítanák a célokat és a feltéteket
  • A projektek nem lehetnek ellentétesek az uniós értékekkel

A Parlament ragaszkodik hozzá, hogy a nemzeti helyreállítási tervek teljes mértékben megfeleljenek az igazságos és zöld átmenetre és digitális átalakulásra vonatkozó előírásoknak.

A Bizottságnak már leadott tagállami helyreállítási tervek (június 8-ig 23 darab) értékeléséről szóló állásfoglalást csütörtökön XX szavazattal, XX ellenszavazat és SS tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők kiemelik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz történelmi jelentőségű uniós megoldás, amely nem csak a koronavírus-járvány negatív hatásait enyhíti, hanem tartós hatással lesz Európa jólétére és segít igazságosan elosztani a gazdasági növekedés eredményeit. A képviselők felszólítják a Bizottságot: ne engedjen a politikai nyomásnak és csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes egészében megfelelnek a rendeletben szereplő céloknak.

A legfontosabb területek: éghajlati és digitális átmenet

A képviselők kérik a Bizottságot, hogy gondosan értékelje: az egyes nemzeti tervek valóban átfogó és kiegyensúlyozott módon járulnak-e hozzá rendeletben említett hat terület mindegyikéhez: a zöld és a digitális átmenethez, a versenyképességhez, a társadalmi kohézióhoz, a nemek közötti egyenlőséghez, az intézmények válságkezeléséhez és felkészültségéhez, és a következő generációhoz, amely az oktatás és készségek területét is magába foglalja.

A projektekre szánt költségvetés legalább 37 százalékát az éghajlat védelmére, többek között a biológiai sokféleségre kell fordítani. A zöld átmenet felé haladva végig szem előtt kell tartani a jelentős károkozás elkerülésének létfontosságú célját, hangsúlyozzák a képviselők.

A képviselők kiemelik, hogy a digitális projektekre fordítandó forrásokat (amely teljes büdzsé 20 százaléka) olyan projektekre kell elkölteni, amelyek az Unió biztonságához, annak stratégiai érdekeihez és a digitális infrastruktúrához is hozzájárulnak.

Igazságos növekedés Európa szerte

A forrásokat igazságosan kell elosztani az ágazatok és a társadalmak között, gondolva a következő nemzedékre, jegyzik meg a képviselők. A Bizottság ne fogadjon el valódi hozzáadott-érték nélküli, „újracsomagolt” projekteket, és ragaszkodjon hozzá, hogy minden reform- és beruházási tervben releváns, egyértelmű, részletes és megfelelőképpen ellenőrzött mérföldkövek, célok és költségszámítások szerepeljenek. Csak így előzhető meg és észlelhető a források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség.

A képviselők végül a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletre hivatkozva hangsúlyozzák: egyetlen projekt sem lehet ellentétes az uniós értékekkel. Biztosítani kell, hogy a tervek végrehajtása és ellenőrzése során a kormányok egyeztessenek a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, és a helyi és regionális hatóságokkal az érdekeltek megfelelő bevonása és a tervek átláthatósága érdekében.

A vita magyar felszólalója

Háttér

Egy május 20-án elfogadott állásfoglalásban a Parlament a nemzeti helyreállítási stratégiák nagyobb fokú demokratikus ellenőrzését kérte, mert így biztosítható a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felügyelete. Az eszköz egy ideiglenes válságkezelési megoldás, amelynek révén az uniós tagállamok összesen 672,5 milliárd eurónyi, támogatásként vagy kölcsönként felvehető összegből kezelhetik a koronavírus-járvány hatásait.

Magyarország 2021. május 11.-én benyújtott Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve az alábbi linken érhető el.