Az egyház feladatának nevezte Balog Zoltán református lelkész, hogy tanítson, útmutatást adjon különböző élethelyzetekben az embereknek.
Balog Zoltán Nem csak kenyérrel… című könyvének keddi budapesti bemutatóján, a Hold utcai református templomban azt mondta: a lelkész feladata segíteni az embereknek abban, hogyan éljenek amikor betegek, amikor konfliktusaik vannak a szüleikkel, a házastársukkal vagy a gyermekeikkel. Ezt a segítséget azonban a lelkész csak úgy adhatja meg, ha maga is “átküzdi magát” ezeken az élethelyzeteken.
Arról beszélt: különös módon a koronavírus-járvány első szakaszát, a húsvét előttől pünkösd utánig tartó hónapokat a Hold utcai református közösség és a közösség lelkészeként ő maga is “áldott időszakként” élte meg. Minden nap megtapasztalták, hogyan lesz a “bajból áldás”, a rosszból jó.
A kötetben Balog Zoltán márciustól augusztusig online istentiszteleteken elhangzott igehirdetései, megjelent írásai, interjúi, videoüzenetei és Facebook-bejegyzései szerepelnek.
A szerző úgy fogalmazott: a könnyvel azt szerette volna dokumentálni, “hogy egy közösség hogyan él a bajban, hogyan éli át, hogyan éli túl és hogyan erősödik meg” a járvány idején, “miközben a vírus természete az, hogy nem közösséget teremt, hanem távolságot”.
Balog Zoltán elmondta, a kötet címe édesapja mondására utal, aki az ismert bibliai idézetet – Nem csak kenyérrel él az ember – mindig úgy fejezte be: “de azzal is”.
Mint mondta, szerette volna megmutatni, hogy ez a két dolog összetartozik. Hamis elképzelés, hogy az egyháznak semmi más feladata nincs, minthogy a “lelkeket simogassa”, nem gondolva közben azokra, akiknek nem jut a valóságos kenyérből. De ugyanígy “megszegényíti az életet”, aki csak a materiális javakért aggódik. A kötetben lévő egyik fontos prédikáció éppen a test és a lélek legmélyebb összetartozásáról szól, hiszen mindkettőt Isten teremtette – tette hozzá a református lelkész.
Beszélt arról is: az írások ívét az adja, ahogyan a vírus megjelenése miatti sokk, majd a kormányzati intézkedéseken, az élet leállásán és a járványhelyzet körül kibontakozó politikai küzdelmeken keresztül az ember, aki sokáig azt gondolta, a vírus a legnagyobb probléma, egyszer csak rájött, hogy ő maga az. A kérdés, hogy hol van ő és hol vannak az embertársai ebben a helyzetben.
Balog Zoltán beszélgetőtársai Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója és Molnár Ambrus református lelkész voltak, a beszélgetést Gundel Takács Gábor újságíró vezette.
Molnár Ambrus szerint válságos helyzetekben sokan felteszik a kérdést, hogy hol van Isten, és miért engedi meg mindezt. E kérdés mögött azonban egy olyan Isten képe van, akinek az a feladata, hogy biztosítsa az ember komfortérzetét.
Rámutatott: ez nem a Biblia, sokkal inkább a mai ember istenképe, aki a dolgok értelmét a jelenben akarja megragadni. A nyomorúságnak azonban csak hosszú távon van értelme, itt és most nincs.
Balog Zoltán megjegyezte: amit az ember sokszor Isten büntetésének gondol, az valójában nem más, minthogy “Isten átengedi az embert tettei következményeinek”.
Kitért arra: a járvány megerősítette a határok tiszteletében, abban, hogy azon a helyen kell helytállnia, ahova “állíttatott”, és hogy a világot tönkreteszi “a globális világkormányzás”.
Gundel Takács Gábor kérdésére, hogy a járványhelyzetben hol volt a lelkipásztori szolgálat helye, határa, Molnár Ambrus azt mondta, bár az online istentiszteletek lehetővé tették, hogy bárki bárkit hallgasson vasárnap, a közösség tagjai mégis ragaszkodtak saját lelkészeik igehirdetéseihez.
Velkey György szerint Balog Zoltán könyve, miközben egy lelkész igehirdetéseit tartalmazza, híd lehet a gyülekezet és az azon kívül lévők között. Egy “értelmiségi útkereséseit”, “vívódásait” rögzítik a szövegek, és még a prédikációk sem csak a vallásos nyelvezetet ismerők számára érhető, “kánaáni nyelven” íródtak.
Balog Zoltán szólt arról is: a járvány miatt online tartott istentiszteletek hozadéka egyfelől, hogy a közösség túlnyúlt a határain, másfelől a lelkészek új nyelvet kezdtek tanulni. Felmerült a kérdés, hogyan lehet az üzenetet úgy közvetíteni, hogy ne veszítse el eredetiségét, de az is ott maradjon a képernyő előtt, aki nem jár istentiszteletre és ezért nem tudja, hogy a negyedik versszak után majd abbahagyják az éneklést, és a felolvasás végeztével, úgy 25 perc múlva talán eljut oda a lelkész, hogy mond is valamit.
Megjegyezte, ugyanakkor az sem cél, hogy a hívek hozzászokjanak: otthon, krumplipucolás közben hallgatják az üzenetet. A személyes találkozásokat nem szabad lecserélni az online jelenlétre.
A könyvbemutatón mások mellett jelen volt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára.
A kötet a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg.
