A várakozásoknál nagyobb mértékben, tíz hónapja nem mért ütemre gyorsult januárban a brit infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 3 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban.
Decemberben 2,5 százalék volt az éves brit infláció, és az elemzői előrejelzések 2,8 százalék körüli tizenkét havi inflációt valószínűsítettek az idei első hónapra.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék.
Az éves összevetésű brit infláció tavaly szeptemberben érte el legutóbbi mélypontját 1,7 százalékkal – ez több mint három éve a legalacsonyabb ütem volt -, azóta azonban minden hónapban meghaladta a jegybanki célt.
A statisztikai hivatal a januári inflációról szóló szerdai ismertetésében kiemelte, hogy a gyorsulás egyik fő tényezője az üzemanyagárak havi emelkedése, illetve az éves összevetésben számolt üzemanyagár-csökkenés jelentős lassulása volt.
Az ONS kimutatása szerint a motorbenzin literenkénti kiskereskedelmi átlagára a decemberi szintről 0,8 pennyvel 1,371 fontra (664 forintra), a dízelüzemanyagoké 1,5 pennyvel 1,441 fontra (698 forintra) emelkedett a múlt hónapban.
A statisztikai hivatal számításai szerint a motorüzemanyagok januárban átlagosan 2,2 százalékkal olcsóbbak voltak az egy évvel korábbi kiskereskedelmi árszintnél, de az árcsökkenés üteme jelentősen lassult: decemberben 5 százalékkal, novemberben 10,9 százalékkal voltak alacsonyabbak az üzemanyagárak, mint 2023 azonos hónapjaiban.
A brit infláció a váratlan mértékű januári gyorsulás ellenére is immár mélyen a korábbi évek kiugró ütemei alatt jár. Az éves inflációs ütem 2022 szeptembere és 2023 márciusa között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, és 2022 októberében 11,1 százalékon – 41 évi csúcson – tetőzött.
A Bank of England – az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – a korábbi időszak kiugróan magas inflációjának környezetben 2021 decemberétől – 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva – tizennégy kamatemelést hajtott végre, és a szigorítási ciklus végére elért 5,25 százalékos alapkamat 16 évi csúcs volt.
A brit jegybank ugyanakkor a gyenge reálgazdasági teljesítményre reagálva enyhítési ciklusba kezdett: tavaly augusztusban és novemberben, illetve idei első, február 6-i kamatdöntő ülésén egyaránt negyed százalékponttal csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 4,50 százalék.
A monetáris testület a februári kamatdöntéshez fűzött negyedéves pénzügypolitikai jelentésében a korábbi prognózis felére, 1,5 százalékról 0,75 százalékra rontotta a brit gazdaság idei egész éves növekedésére szóló előrejelzését.
(MTI)
