November 25-29. között tartotta a Blum program a Blum hetet, központba helyezve a gondoskodást.
Semmit nem lehet elég korán elkezdeni – a képességet a gondoskodásra sem. A hazai fejlesztésű óvodapedagógiai rendszer, a Blum program célja, hogy a gyermekek már óvodás korban megfelelő környezetben fejlődhessenek, amely minden esélyt megad számukra ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és lelkileg is egészséges felnőtté váljanak. Idén a november 25-29 között tartott Blum hétre a projekt szakértői különleges programanyagot állítottak össze, melynek középpontjában a gondoskodás állt, hogy már egészen pici korban, művészetterápiás hatású foglalkozások során, minden, a programban részt vevő gyermek felismerje és átérezze, valamint megélhesse a gondoskodás fontosságát és szerepét. A Blum héten ezúttal 55.000 gyermek kapott Blum zsákot a program eszköztárát használó több száz óvoda közreműködésével.
A komplex, összművészeti eszközökkel dolgozó prevenciós program az óvodapedagógusok képzését és az ő szemléletformálásukat veszi alapul, célja, hogy a pedagógusok minden gyermeket a maga komplexitásában igyekezzenek megismerni, ahelyett, hogy csak egy-egy készség meglétére, szintjére fókuszálnának. A program által felkínált eszköztár pedig a kézművesség, bábozás, zenélés, tánc, mesélés, dramatizálás összművészeti elemei segítségével ad lehetőséget arra, hogy a gyermekek egyéni szintjükön fejlődhessenek és tudjanak beilleszkedni óvodai csoporttársaik közé és tágabb környezetükbe egyaránt. A programot gondozó alapítvány által elindított képzéseken az elmúlt évek alatt közel félezer pedagógus végzett, a nevelési program különböző elemeiben 1600 óvoda és 365.000 család vett részt.
A november végén tartott Blum hét alkalmából a gondoskodás tematikáját emelték ki a Blum szakértők és erre állítottak össze egy komplex, összművészeti ágakat beemelő forgatókönyv-javaslatot, Zelk Zoltán: Mese az éhes kisegérről történetére alapozva. Ehhez Blum zsákokba összekészítve kártyajátékot, bábokat, és sok más, számtalan módon felhasználható elemet beemeltek, hogy ezzel inspirációt nyújtsanak a Blum programmal partnerségben lévő óvodák pedagógusainak és a Blum csoportoknak. A Blum hét alatt egy, a program eszköztárát használó óvodába is ellátogattak a programot gondozó alapítvány munkatársai, barátai és a kiemelt támogató, a Generali a Biztonságért Alapítvány képviselője, hogy az ott dolgozók tapasztalatait megismerjék. A tagóvodába járó gyermekek jelentős része hátrányos szociális környezetből jött, így az ő esetükben különösen jelentős változást adhat a Blum program.
„Hozzánk a gyerekek nagyon gyakran úgy érkeznek, hogy kevés ismerettel, tapasztalattal rendelkeznek az őket körülvevő tágabb világról, például sokuk szerint minden négylábú állat kutya, és minden kétlábú madár, nem láttak még a Dunát, és még sorolhatnám. Sok esetben sajnos a szüleik is eszköztelenek, hiába akarják a legjobbat a gyermeküknek, nem tudják, mit hogyan kellene tenni. Egyrészt azért, mert ők is hátrányos környezetben szocializálódtak, másrészt nem ismerik fel a gyermeki fejlődésben végbement változásokat. A szülők érzékenyítése erre épp olyan fontos, mint a gyermekek számára megtalálni a számukra megfelelő fejlődési utat. Amikor elkezdenek óvodába járni, jellemzően önállótlanok, támogatásra van szükségük az alapvető, önkiszolgálásra vonatkozó szokás-, szabályrendszer kialakításában (étkezés, testápolás, egyéni szükségletek kifejezése, satöbbi). Mi a gyermekek egyéni fejlődési mutatóinak megfelelően, célzottan, szervezetten nyújtunk fejlesztő foglalkozásokat, hogy az egyénenként jellemző erősségekre alapozva, mint értelmi és érzelmi világ, teljes személyiségük kibontakozzon.” – mesélte Kocsisné Juhász Éva, a Blum programban részt vevő óvoda vezetője.
A Blum program egyéni fejlesztésre orientál. A program szellemében a Blum eszköztárat kreatívan használó óvónő a gyermeki kreativitásra, önkifejezésre alapoz. Ehhez szükség van a problémamegoldó, következtető gondolkodásra, az elvonatkoztatás, általánosítás képességeire is. Feltétele továbbá, hogy tudjon a gyermek elemezni, összehasonlítani, megkülönböztetni, lényeget kiemelni, tehát számos képesség, s azok egységben történő fejlődéséhez szükséges, támasznyújtó környezet kialakítása válik fontossá. A Blum programban részt vevő gyerekek minden gondolkodási művelete fejlődni tud az észlelt ingerek – amit lát, hall, tapint, érez, ízlel, érzékel – összművészeti tevékenységekben történő megélésével, megtapasztalásával, tehát mindezeknek az összessége adja a tanulási képességeik fejlődésének lehetőségeit ugyanúgy, mint ahogyan az együtt megélt érzelmek és tapasztalatok a szociális képességek fejlődésének lehetőségeit.
„A Blum képzést követően a program eszköztárát a mindennapokban alkalmazva nagyon sok lehetőség adódik arra, hogy a gyermekek nevelése, fejlesztése során – a korábban használt hagyományosabb módszerek használata helyett – minél több érzék, észlelési terület kapcsolódjon be: a megismerést célzó tevékenységeket mozgásokkal kiegészíteni, zenei aláfestést behozni, interaktívabb kapcsolatalakítási lehetőségeket biztosítani, és más megközelítési pontokat is érdemes hozzáadni az egyes játékokhoz, vagy például egy verstanításhoz. Ha a „begyakorlást” színesítve, élményszerűvé téve, kreativitásra, az összefüggések felismerésére, a csoporttársakkal együttműködésre ösztönözzük a gyerekeket, nagyban megkönnyítjük a személyes fejlődésüket, az esélyteremtő az alacsonyabb szociokulturális háttérből érkezőknek is. Hiszen nálunk az tapasztalhatják meg, hogyan fejlődhetnek önmaguktól, miközben minden megoldás jó, önmaguk által alkotott szabályok érvényesek a tevékenységekre, így nem érik őket kudarcélmények, önmagukat és egymást is elfogadják, akkor is, ha különbözőképpen működnek, mint a társaik. Mindezek során ki tudnak bontakozni, ki tudják fejezni magukat, fejlődnek a kommunikációs – a verbális és nonverbális egyaránt – képességeik, és együtt tudnak működni a csoporttársaikkal” – tette hozzá Huber Viktória óvodapedagógus.
A Blum program az összművészeti terápiás hatású elemek használata mellett a jövőben az önreflexiós és mentálhigiénés szempontokat is szeretné fókuszba helyezni a képzésein, hiszen szakértői felismerték, ahhoz, hogy meglássák az egyes gyerekek személyiségét és lehetőségeit és az ő számukra legmegfelelőbb útmutatást, a pedagógusoknak önmagukat is tisztán kell látniuk. Emellett francia neuropszichológus és neurológus partnereik segítségével válaszokat is fognak kínálni, hogy az adott helyzetekben mit lehet tenni, hogyan javasolt korrigálni, segíteni a gyermekek személyiségfejlődését, hogy önmagához képest odáig jusson, ameddig csak lehetséges. Mindemellett nyomon követési, mérési módszerek további kidolgozása is folyamatban van, azzal a céllal, hogy nemzetközi konferenciákon is tudják bizonyítani a Blum hatást a szakemberek.
„Fantasztikus volt hallani a Blum hét során tett óvodalátogatásunkon, hogy egy év lenyomata után hogyan néz ki a gyakorlatban és a mindennapokban a Blum az adott óvodában. Nagyon hálás vagyok a munkatársak, az óvodapedagógusok, a barátok, a támogatóink hozzájárulásának. Segítségükkel hinni merünk abban, hogy külföldre is eljut a Blum program híre, hiszen folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy ahol vannak gyerekek, valamint fejlődni vágyó, elkötelezett pedagógusok, ott határok nélkül tud működni a Blum szellemiség és eszköztár. Küldetésünk állandó: közvetlenül az, hogy eljussunk minél több óvodapedagógushoz, és közvetetten, vagyis rajtuk keresztül pedig az, hogy minél több óvodáskorú gyerekhez is elérjünk, hogy a jövő felnőttjeinek személyisége már egészen kicsi kortól egészségesen fejlődhessen!” – mondta a Blum program létrehozója, Bácskai Márta.